nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Egyéb hírek / Munka törvénykönyve: kirúgási ok lehet a magánélet oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
november 2020
előre
Munka törvénykönyve: kirúgási ok lehet a magánélet
Könnyebb lesz a kirúgás, megszűnik a védettség, csökken a szabadság, a törvényben jelenleg meghatározottnál rosszabb feltételeket is lehet szabni ...

A tervezetet a munkaadókon kívül minden érintett rendkívül hevesen bírálja
Könnyebb lesz a kirúgás, megszűnik a védettség, csökken a szabadság, a törvényben jelenleg meghatározottnál rosszabb feltételeket is lehet szabni a munkaszerződésben, nem lesz bérpótlék, garantált bérminimum, ellehetetlenülnek a szakszervezetek.

Egyebek mellett ez olvasható ki az új munka törvénykönyvének tervezetéből, amely célként a foglalkoztatás rugalmasabbá tételét, a versenyképesség javítását jelölte meg. A „konzultációs munkaanyagot” a pártok és a szakszervezetek is élesen bírálják, mert az szerintük valamennyi pontjában hátrányosan érinti a munkavállalókat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium július 22-én hozta nyilvánosságra az új munka törvénykönyvének tervezetét, amelyről a kormányfő szóvivője később úgy nyilatkozott, hogy a dokumentum mindössze „konzultá ciós munkaanyag”, amelyhez várják az észrevételeket és a módosító javaslatokat. Ezt azonban szinte egyetlen érintett sem hiszi el, Borsik János, az Autonómok vezetője például korábban úgy fogalmazott, hogy semmi okuk bízni Szijjártó Péterben.

A munka világát szabályozó, 1992-ben hatályba lépett Mt.-t felváltó új törvény tervezetét információink szerint Pál Lajos vezetésével neves munkajogászok állították öszsze, és szakértők megállapítása szerint több pontjában is egyezik azzal az előterjesztéssel, amelyet ugyanez a csoport még az előző kormányzati ciklusban kidolgozott. Azt az elképzelést azonban a még „belülről” érkező heves bírálatok miatt nem is hozták nyilvánosságra.

A most bemutatott munkaanyagot is rendkívül éles támadások érik, mert – miközben megalkotásának célja a foglalkoztatás rugalmasítása és a versenyképesség javítása – érzékelhetően a munkaadóknak kedvez, és szinte nincs egyetlen olyan pontja, amely ne érintené valamilyen módon hátrányosan a munkavállalókat. Mindazonáltal az új munkatörvényről szóló előterjesztést várhatóan októberben tárgyalja meg az Országgyűlés, és ha a képviselők elfogadják, a jövő év első napján életbe lép.

A tervezet szerint egyszerűbbé válik a dolgozók munkaviszonyának megszüntetése. Megszűnnek ugyanis a felmondási tilalmak: felmondhatnak a betegállományban, a gyeden-gyesen, a gyermekápolási táppénzen lévőknek, a nyugdíj előtt álló munkavállalók munkaviszonya a különösen indokolt eset hiányában is megszüntethető. A munkáltató végkielégítést nem az átlagfizetés, hanem a távolléti díj alapján köteles fizetni. Ha az elbocsátott dolgozó bíróságon keresi igazát, és a munkaviszonya megszüntetésének jogellenességét a bíróság megállapítja, a munkáltató csak legfeljebb 18 havi távolléti díjnak megfelelő kártérítést köteles fizetni.

A felmondás miatt indított munkaügyi perben egyébként – már amennyiben a parlament megszavazza a jelenlegi formájában az új munkatörvényt – nem lesz lehetőség arra, hogy a jogi képviseletet szakszervezet lássa el. Idetartozik, hogy csorbul a szakszervezetek jogosultsága, és megszűnik a tisztségviselők munkajogi védelme is. Márpedig ez azért is gond, mert nem lesz, aki kiáll a dolgozókért, aki képviseli az érdekeiket a munkáltatókkal szemben. A kirúgásra vonatkozó szabálytervezet egyik paragrafusa a dolgozók magánéletére is kiterjed, amikor úgy fogalmaz: „A munkavállaló a munkaviszonyon kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére”.

Széles munkavállalói csoportok veszítik el jövedelemkiegészítésüket amiatt, hogy megszüntetik a műszakpótlékot. A jövőben a rendkívüli munkavégzést a munkáltató pótlékfizetés helyett szabadidővel kompenzálhatja. A hatályos törvényben szereplő éjszakai pótlék ugyanakkor megmarad – annak mértéke 15 százalék. Várhatóan nem lesz garantált bérminimum, ami a szakmunkásokat, szakképesítéssel rendelkezőket érinti hátrányosan. A tervezet ugyanis nem tartalmazza a munkakörhöz szükséges iskolai végzettség és szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékének megállapítására vonatkozó szabályt. Ugyancsak kimaradt a munkaadó fő kötelezettségeinek felsorolásából az egészséges és biztonságos munkahely biztosítása is – ez tovább gyengíti a munkavédelmet.
A minisztériumi tervezet szerint a rendkívüli munkavégzés határa 300 órára emelkedik. Jelenleg naptári évenként 200 óra rendkívüli munkavégzést enged a törvény. Miközben jövedelemkiesést okozhat, jelentősen nehezíti a munka és a családi élet öszszehangolását az a tervezett szabály, amely szerint az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást a munkáltató legalább három nappal korábban módosíthatja. A módosítással érintett napra ugyanis nem jár se túlórapótlék, se állásidő. (Jelenleg hét nappal korábban, legalább egy hétre kell közölni a munkaidő-beosztást.) Régóta napirenden lévő ügy, hogy nem lesz része a munkaközi szünet a munkaidőnek.

Főleg a fiatalabb munkavállalókat érinti érzékenyen a szabadság mértékének csökkenése. Továbbra is 20 nap lesz az alapszabadság, de míg eddig 25 éves kortól a 45. életévre emelkedett 30 napra, a jövőben a 26. évtől nő úgy, hogy a maximum 10 nap csak az 51. évnél idősebbeket illeti meg.

Miközben a munkáltató kártérítési felelőssége szűkül dolgozójával szemben – például munkabaleset esetén –, a munkavállaló a jelenleginél jóval szélesebb körben lesz köteles megtéríteni az általa okozott károkat. Bevezetik a munkavállaló által fizetendő, akár egyhavi alapbérének megfelelő összegű munkavállalói biztosítékot.
Kereszténytelen, emberietlen

A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint az új munka törvénykönyvének július végén nyilvánosságra hozott tervezete „kereszténytelen, emberietlen”, és teljesen kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. Palkovics Imre, a MOSZ elnöke szerdán újságíróknak azt mondta: jogi szakértőjükkel részletes szakmai anyagot készítettek a tervezetről, amelyet elküldtek a Fidesz és a KDNP vezetőinek. Emellett múlt héten megkezdték az egyeztetéseket a Liga Szakszervezetekkel és a munkaadókkal az ügyben. Az a cél, hogy egy olyan törvénykönyv szülessen, amely erősíti a munkaadók versenyképességét, de megőrzi az egyéni és kollektív munkavállalói jogokat –tette hozzá. Palkovics Imre szerint a kormányt is próbálják bevonni az egyeztetésekbe, de ha ez nem vezet eredményre, akkor az utcán és a munkahelyeken is tiltakoznak. (MTI)

Forrás: http://nol.hu


[ 2011.08.09. ]
MEGOSZTÁS:

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.


Hozzászólások

Nincsenek még hozzászólások!
Kapcsolódó képek
-