nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Egyéb hírek / Legyél katona oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
november 2020
előre
Legyél katona
Kiderül milyen juttatások illetik meg a tartalékos szolgálatban lévőket. Első alkalommal legfeljebb 25 napra? 

Az önkéntes tartalékos szolgálat lényege, hogy az önkéntes tartalékos meghatározott időre szerződésben vállalja, hogy civil munkahelyének megtartása mellett önkéntes tartalékos beosztásra történő felkészítésre első alkalommal legfeljebb 25 napra, a továbbiakban a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra behívásra kerül.

Ezen felül az önkéntes tartalékos 3 évente, összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra is behívható a Magyar Honvédség szervezeteihez. Cikkünkből az is kiderül, hogy milyen juttatások illetik meg az önkéntes tartalékosokat.


A hadkötelezettség békeidejű megszüntetésével hazánkban megváltozott a haderőszervezés alapfilozófiája. A cél egy kis létszámú, magasan kvalifikált, önkéntesekből álló, professzionális haderő fenntartása és fejlesztése, szakítva a hadkötelezettségen alapuló tömeghadsereg-szervezési elvekkel és célkitűzésekkel.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény hatálybalépésével a korábbi tartalékos katona fogalom békében új értelmezést nyert.
A Magyar Honvédség katona állománya békében hivatásos és szerződéses, valamint önkéntes tartalékos állományú katonákból áll, mely minősített időszakban - az Országgyűlés döntését követően - kiegészül az Alkotmányban meghatározott hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítőkkel, akik a Magyar Honvédség további tartalékerejét jelentik.
A professzionális haderő tartalékállományát a békeidőszaki hadkötelezettség megszüntetése óta, minősített időszakon kívül, kizárólag az önkéntes tartalékosok biztosítják.
2008-ban a Kormány felülvizsgálta a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerét, melynek megállapításai alapján az Országgyűlés - széles politikai támogatottsággal - a 124/2008. (XII. 3.) OGY határozatában feladatot szabott a rendszer fejlesztésére.
A változó haderő-szervezési követelmények és a rekrutációs lehetőségek módosulása az önkéntes tartalékos rendszer korszerűsítését, hatékonyságának fokozását is megkívánja, különös figyelemmel arra, hogy az önkéntes tartalékos szolgálatot vállalók száma jelentősen elmarad a rendszer kialakítása során megfogalmazott igényektől.
A honvédelem ügye nemzeti ügy. A Honvédelmi Minisztérium a lehető legszélesebb körben biztosítani kívánja a szakma és a tudományos élet képviselőinek részvételét a rendszer fejlesztésére vonatkozó döntések előkészítésében, számít továbbá a közvélemény figyelmére és támogatására.



Milyen közjogi szabályozó határozza meg az önkéntes tartalékos rendszert?
Az önkéntes tartalékosokra vonatkozó szabályozást törvényi szinten a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény tartalmazza.

Mi az önkéntes tartalékos szolgálat lényege?
Az önkéntes tartalékos szolgálat lényege, hogy az önkéntes tartalékos meghatározott időre szerződésben vállalja, hogy civil munkahelyének megtartása mellett önkéntes tartalékos beosztásra történő felkészítésre első alkalommal legfeljebb 25 napra, a továbbiakban a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra behívásra kerül. Ezen felül az önkéntes tartalékos 3 évente, összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra is behívható a Magyar Honvédség szervezeteihez.

Önálló katonai erőt, haderőnemet képvisel-e az önkéntes tartalékos rendszer?
Nem, az önkéntes tartalékos rendszer a Magyar Honvédség integráns része, a szolgálatot vállalók bármely fegyvernemnél teljesíthetnek szolgálatot.


Milyen juttatásokban részesül az önkéntes tartalékos?
Tényleges szolgálatát, kiképzését teljesítő önkéntes tartalékos állomány esetében a szolgálatteljesítés idejét, az illetményét, a költségtérítések, kedvezmények és támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ezen felül rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a szerződés 1-2 évében évente 1 havi, 3-5 évében évente 2 havi, 5 év felett évente 3 havi alapilletmény összegével egyenlő.

Mikor jött létre a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszere?
A sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIV. törvény 2002. január 1-jével lépett hatályba, ezen időponttól kezdve beszélhetünk önkéntes tartalékosi rendszerről.

Hány fő az önkéntes tartalékos állomány tervezett létszáma?
A hosszú távon elérendő önkéntes tartalékos létszámot 2002-ben 6000 főben határozták meg, melyet a 2008-ban lefolytatott felülvizsgálat során elvégzett ismételt hadműveleti elemzés 4000 főre korrigált. Ez a cél jelenik meg az Országgyűlés 2009-ben meghozott döntésében is.


Miért volt szükséges az önkéntes tartalékos rendszer létrehozása?
Az önkéntes tartalékosi szolgálatteljesítési formát az tette szükségessé, hogy a hadkötelesek 2002-re jelentősen lecsökkent szolgálatteljesítési ideje objektíve alacsonyabb felkészültségű tartalékos katonák kikerülését eredményezte, azonban a NATO tartalékos katonákra vonatkozó ajánlásai és a hazai tartalékképzés szakmai igénye magasabban képzett állomány biztosítását tette szükségessé. További okként jelentkezett, hogy a hadkötelesek külföldi alkalmazását a jogi háttér csak korlátozásokkal tette lehetővé, így a szövetségi rendszer tagjaként szükséges volt egy olyan állománycsoport biztosítása, amely a hivatásos és szerződéses állandó állomány mellett közreműködhet az ilyen jellegű feladatokban.

Mi tette szükségessé az önkéntes tartalékos rendszer felülvizsgálatát?
Az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az önkéntes katonai szolgálat iránt való érdeklődés össztársadalmi szinten alacsony, a rendszer nem biztosítja a jogalkotó szándékának megfelelő, a Magyar Honvédség működésének támogatásához szükséges valós tartalék-képességet.
A rendszer működésével összefüggésben megállapítható, hogy a munkáltatók hajlandósága általánosságban alacsony olyan munkavállaló alkalmazására, aki előre kevéssé tervezhető ütemezéssel „eltűnik" munkahelyéről, hogy szolgálati kötelezettségének eleget tegyen, miközben távolléte munkaerő- és profitkiesést generál a munkáltatói oldalon. Az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkezni szándékozók esetében ez jelentős visszatartó erőt képezett - és képez a mai napig is.

Mely szabályozók rendelték el az önkéntes tartalékos rendszer felülvizsgálatát?
Az önkéntes tartalékos rendszerrel kapcsolatban tapasztalható hiányosságokra tekintettel az Országgyűlés, széles politikai támogatottság mellett elrendelte az önkéntes tartalékos rendszer felülvizsgálatát a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerének felülvizsgálatáról szóló 80/2008. (VI. 13.) OGY határozatban. A rendszer fejlesztéséről a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszerének felülvizsgálatáról szóló 80/2008. (VI. 13.) OGY határozat alapján elvégzett vizsgálat elfogadásáról és a kapcsolódó feladatokról szóló 124/2008. (XII. 3.) OGY határozatban döntött.

Milyen feladatokra tervezett az önkéntes tartalékos katonák alkalmazása?
Az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése kiindulópontjának a Magyar Honvédség jogszabályban meghatározott feladatait és a szervezet tényleges katonai igényeit kell tekinteni. Ennek megfelelően a fejlesztés során a Hvt. 70. §-ában meghatározott feladatoktól való eltérés
- a jogi környezet vonatkozásában - nem indokolt. Ez azt jelenti, hogy az önkéntes tartalékos katona a Magyar Honvédség valamennyi feladatában részt vehet, amennyiben a szükséges kiképzettségi szintet elérte.
A tartalékosok alkalmazására és igénybevételére elsődlegesen az alábbi feladatokban kerülhet sor:
- a minősített időszaki áttérés időszakában, a hadkötelezettség bevezetésével összefüggő többletfeladatok ellátása, illetve a minősített időszakban a Magyar Honvédség kiegészítése;
- minősített időszakon kívül, hazai területen, mikor bármely okból (pl.: kiemelt gyakorlat, rendkívüli katasztrófavédelmi feladatok, az állomány pihentetése, stb.), a Magyar Honvédség állandó állományának kiegészítése, vagy ideiglenes helyettesítési feladatok ellátása szükséges;
- külföldi missziókban, amennyiben a kitűzött feladatot nem célszerű/nem lehetséges kizárólag az állandó állománnyal elvégezni, vagy a feladat jellege olyan speciális felkészültségű katonák (pl. tolmács) közreműködését igényli, akiket nem szükséges állandó jelleggel az Magyar Honvédség állományában tartani.

Melyek az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésének irányai?
A Magyar Honvédség hatékonyan működő önkéntes tartalékos rendszerének kialakítása, ennek törvényi és szervezési feltételeinek megteremtése érdekében megvalósítandó fejlesztési célokat a Kormány elé terjesztett jelentés az alábbiakban határozta meg:
• A Magyar Honvédség szempontjából valós harcértéket képviselő önkéntes tartalékosok rendelkezésre állásának biztosítása.
• Az önkéntes tartalékos katonák számának nagyságrendi növelése (mintegy 4000 főre ).
• Lehetőség biztosítása az állampolgárok részére a honvédelmi feladatokban történő aktívabb közreműködésre.
A felsoroltakon túl a Kormány szükségesnek ítéli meg a munkáltatói/munkavállalói pozíciók erősítésére vonatkozó szabályok kialakítását az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkezők számának fokozása érdekében, egy célszerűen megtervezett ösztönző és kompenzációs rendszer létrehozásával.

Mi az önkéntes tartalékos rendszerhez kapcsolódó munkáltatói ösztönző és kompenzációs rendszer lényege?
A kiépítendő, a Magyar Honvédség önkéntes tartalékos rendszeréhez kapcsolódó ösztönző és kompenzációs rendszer célja:
- a munkáltató ösztönzése önkéntes tartalékos foglalkoztatására;
- másrészről az önkéntes tartalékosi szolgálatot teljesítő kieső munkaerejéből eredő munkáltatói veszteség ellensúlyozása.

Az önkéntes tartalékos rendszer bevezetésekor nem történt meg a tartalékosokat foglalkoztatók motiválására szolgáló, nem anyagi jellegű rendszer kialakítása sem (elismerő címek, kitüntetések rendszere, stb). Egy ilyen rendszer hatékonyan egészítheti ki az önkéntes tartalékosok és a munkáltatók anyagi jellegű ösztönző, illetve kompenzációs rendszerét.

Mikorra tervezett az önkéntes tartalékos állomány feltöltésének megkezdése?
A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló 106/2007. (XII. 6.) OGY határozat módosításáról szóló 51/2009. (VI. 18.) OGY határozat elfogadásával a jogi feltételek biztosítottá váltak arra, hogy 2012. január 1-től ütemezetten - az első évben 400 fő felvételével - megkezdődjön az önkéntes tartalékos állomány feltöltése.

Teljesítenek-e jelenleg is szolgálatot önkéntes tartalékos katonák?
Igen, azonban a fejlesztés kapcsán jogállásuk szabályai módosulnak, az állomány létszáma jelenleg néhány tízes nagyságrendű.

Hogyan segíti az önkéntes tartalékos rendszer a Magyar Honvédség működését?
Az önkéntes tartalékos állomány a Magyar Honvédség szempontjából valós harcértéket képvisel, segíti a minősített időszakra történő áttérés végrehajtását, béke időszakban biztosítja a Magyar Honvédség azon feladatainak ellátását, mellyel összefüggésben az állomány kiegészítése szükséges.
Az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésével a Honvédség képessé válik arra, hogy a változó körülményekhez gyorsan alkalmazkodva, hatékonyan és alacsonyabb ráfordítás mellett bővítse képességeit anélkül, hogy az állandó és költségvetési szempontból jelentősebb kiadással járó állományát bővítené.

Mi az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztésének hozadéka a magyar társadalom számára?
Az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése a Honvédség szervezeti érdekein túlmutató, a honvédelem egészét érintő előnyökkel is járhat. Rendelkezésre áll majd - és a természetes fluktuációnak köszönhetően egyre szélesedik - egy olyan személyi kör, amely közvetlen kapcsolatba kerülve a haza védelmének ügyével mélyebb honvédelmi ismeretekkel rendelkezik, melynek köszönhetően az ország védelmi képességei is erősödnek.
A Honvédség és a társadalom kapcsolatának szorosabbá válásával, mindkét fél profitálhat. A Magyar Honvédség az ismertség növekedésével többek között szélesebb toborzó bázissal, presztízsének emelkedésével számolhat. A társadalom felé a Honvédséget jellemző szervezettebb környezetből érkező önkéntes tartalékos olyan értékeket közvetíthet, mint például a jogkövető, fegyelmezettebb és felelősségteljesebb magatartás.

Megoldás-e az önkéntes tartalékos rendszer a Magyar Honvédség békeidejű létszámhiányára?
Az önkéntes tartalékos rendszernek nem elsődleges rendeltetése a békehiány rendszerszerű kezelése, azonban ideiglenes jelleggel képes hozzájárulni az állandó állomány többletterhelésének kezeléséhez.

Részt vehetnek-e majd külföldi szolgálatban az önkéntes tartalékosok?
A Hjt. módosítása szerint, az önkéntes tartalékosok alkalmazhatóak lesznek külföldi missziókban, amennyiben ezt az önkéntes tartalékos a szerződéskötéskor nyilatkozatával nem zárja ki.
A külföldi alkalmazást lehetővé tevő egyéb szabályozók módosítása folyamatban van.

Milyen kiképzésben részesülnek a tervek szerint az önkéntes tartalékosok?
A Magyar Honvédség szempontjából valós harcértéket képviselő önkéntes tartalékosok biztosítása érdekében az önkéntes tartalékosok katonai előképzettségük szerint differenciáltan, több ütemben kerülnek felkészítésre a szolgálat ellátására.

Jelent-e biztonsági kockázatot az önkéntes tartalékos állomány jelenlegi alacsony feltöltöttsége?
A jelenlegi biztonsági környezetben közvetlen kockázati tényező nem azonosítható ennek kapcsán. Azonban az ország szuverenitásának biztosítása érdekében mindenképpen indokolt a valós harcértéket képviselő békeidőben is működő tartalékképesség kiépítése.

Milyen forrásokból kerül végrehajtásra az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése?
Az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése a haderő-fejlesztési tervben jelenleg még csak egyes részleteiben szerepel. A kompenzációs és ösztönző rendszer részletszabályainak kidolgozása 2010 közepére tervezett, ezt követően lehetséges a pénzügyi háttér biztosításának teljes tervezése.
A honvédelmi tárca nem zárja ki pótlólagos források bevonásának lehetőségét és szükségességét - különösen a kompenzációs és ösztönző rendszer vonatkozásában - a gazdaság élénkülése függvényében.


[ 2010.02.04. ]
MEGOSZTÁS:

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.


Hozzászólások

Nincsenek még hozzászólások!
Kapcsolódó képek