nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Egyéb hírek / A hosszú távú közmunkákra építenek oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
november 2020
előre
A hosszú távú közmunkákra építenek
Rát helyett bérpótló juttatás. Az ellátás feltétele lesz a rendezett lakókörnyezet és legalább harminc nap munkaviszony.

Rát helyett bérpótló juttatás – Rendezett lakókörnyezethez jár majd az ellátás
A kormány nem folytatja az Út a munkához programot: megszűnik az aktív korú munkanélküliek rendelkezésre állási támogatása, helyette bérpótló juttatást folyósítanak. Az ellátás feltétele lesz a rendezett lakókörnyezet és legalább harminc nap munkaviszony.

Az internetről is letölthető már a foglalkoztatásért felelős államtitkár, Czomba Sándor prezentációja a Nemzeti közfoglalkoztatás 2011-es programjáról. Ebben az áll: jelentős változások elé néz az aktív korú munkanélküliek ellátása, így a közfoglalkoztatás rendszere és a segélyezés.

Az előző kormány által 2009-től hatályba léptetett Út a munkához programot szinte a teljes szociális szakma – civilek és szakemberek – bírálta: „gazdaságilag kevéssé hatékony, olykor pazarló, ebben a formában fenntarthatatlan. Politikailag nem segített a szegényellenesség és a rasszizmus oldásán, mert a szegények ugyan dolgoznak, de munkájukat nem tartják értékesnek, hasznosnak, a szegényeket bezárja a közmunkasegélyezés kiutat nem kínáló csapdarendszerébe”. Ezek voltak a legfőbb állításai annak a kutatásnak, amely a program első éve után a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága és a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készült. Az Út a munkához program keretében az önkormányzatok érdekeltek voltak segély helyett közcélú munkát biztosítani: arra viszont, hogy színvonalas, értékteremtő munkát adhassanak, a legtöbb településnek már nem volt pénze. Így maradt a „falucsinosítgatás”, az „árokkurkászás”, ezek a munkák ugyanis nem eszközigényesek. A választások előtt a leköszönő kormányfő, Bajnai Gordon úgy fogalmazott: „Az Út a munkához programban a válság ellenére közel százezer alacsony képzettségű ember kaphatott megélhetést és önbecsülést adó munkát”. Kétségtelen, hogy a 28 500 forintos rendelkezésre állási támogatás – vagyis a rát – helyett a közcélú munkának, legyen az bármilyen is, ideiglenesen van a szegénységet mérséklő hatása. Azonban kérdéses, hogy ezek a munkák mennyire adták vissza a programban dolgozók önbecsülését. Mint ahogy az is, milyen hatása volt annak, hogy kikötötték: egy családban csak egy aktív korú rátos lehet.

Az új kormány nem folytatja az Út a munkához programot, ami nem is meglepő annak fényében, ahogyan a kormányváltáskor nyilatkoztak vezető fideszes politikusok. Az egyik érvük az volt, hogy a program nem vezetett vissza az aktív munkaerőpiacra. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nyáron úgy fogalmazott: az Út a munkához program valójában látens munkaerőpiacot hozott létre. Az alacsony hatékonyság mellett a másik érvük pedig az volt, hogy az Út a munkához program a munkaszervezésben az önkormányzatokra koncentrált a vállalkozások helyett.

Az új Nemzeti közfoglalkoztatás program csökkenteni akarja az önkormányzatok terheit. Másképpen fogalmazva: csökkenteni akarják a települések autonómiáját azáltal, hogy a munkaszervezési feladatok egy részét központilag irányítják. A közfoglalkoztatásban az állami szervezésű munkaprogramok válnak hangsúlyossá, főleg a vízügyben, az árvízvédelemben, az erdőgazdálkodásban, illetve a hosszú távú nagy építkezések keretében. Az elképzelések szerint a közmunkában részt vevők képzést kaphatnak majd. Az új programban hangsúlyos elem, hogy támogatottként jelenhessenek meg a kis-, és középvállalkozások: vagyis közmunkák átvállalásában és szervezésében jelentős állami forrásokra számíthatnak azok a cégek, amelyek tömegével alkalmaznak közmunkásokat. Ez valóban új elem: az előző kormány is a munkaadókat próbálta érdekeltté tenni ebben, de nem a tömeges alkalmazásra ösztökélték őket, csak arra, hogy alkalmazzanak olyanokat, akik rátot kapnak, vagyis már rég kikerültek a munkaerőpiacról. Tegyük hozzá, hogy az „érdekeltség” jelentős volt: a rát teljes összegét, vagyis 28 500 forintot kaphattak az érintett vállalkozók úgy, hogy a Start-kártyákkal járó járulékkedvezményekről sem kellett lemondaniuk.

És mi van akkor, ha nincs elég közmunka? Milyen ellátásra jogosultak a tartósan munkalehetőség híján élők?

A tervek szerint rát helyett bérpótló juttatást kapnak. Az ellátás csak akkor vehető igénybe, ha a rászoruló harminc nap munkaviszonyt fel tud mutatni. Követelmény továbbá, hogy a munkanélküli – az iskolai végzettségétől függetlenül – a számára felkínált munkát, legyen az bármilyen is, elvállalja. A rászorultságot a önkormányzat állapítja majd meg, ami egybecseng Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének egy korábbi nyilatkozatával a hódmezővásárhelyi úgynevezett szégyenfal kapcsán. Akkor a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: nincs mód ellenőrizni a segélyezettek tényleges vagyoni helyzetét, csak a jövedelmi viszonyaikat, így fordulhat elő, hogy vannak, akik Mercedesszel jönnek a segélyért.

Az önkormányzat nyilván erősen jelen lesz a támogatás megállapításánál, nemcsak a vagyoni helyzet kiértékelésekor, hanem egy másik állami elvárás, a segélyezett „rendezett lakókörnyezetének” ellenőrzésénél is.

Szerettünk volna részleteket megtudni arról, mekkora összegek állnak majd rendelkezésre az új Nemzeti közfoglalkoztatás programjára, a minisztérium későbbre ígért tájékoztatást.

Ferge emelné a családi pótlék összegét

Ferge Zsuzsa szociológus szerint az alapján, hogy a harminc nap munkaviszonyt az ellátás feltételéül szabta a kormány, valószínűsíthető, hogy szűkülni fog az ellátottak köre, és ez tovább mélyíti a szegénységet. Az új programról azt mondja: kiolvasható belőle, hogy „talán az értelmes, hosszú távra munkát adó közmunkák irányába mozdul el” a közfoglalkoztatás. A munkákhoz szükséges anyag- és eszközigényt jobban ki tudják elégíteni a vállalkozások, ezért azok bevonását támogathatónak tartja. Ferge Zsuzsa viszont aggodalmát fejezte ki a növekvő gyerekszegénység miatt, szerinte sürgősen emelni kellene a 2008 óta változatlan összegben folyósított ellátásokat, így többek között a családi pótlékot, a nyugdíjminimumot, az ehhez kapcsolódó segélyeket. (Ó.M.D.)

Forrás: www.nol.hu


[ 2010.11.03. ]
MEGOSZTÁS:

A törlés használata

A hozzászólás végén látható egy új gomb, mellyel a fórum önmoderálását szeretnénk segíteni. A moderálandó hozzászólás betűszíne pirosra vált a gombra kattintás előtt.

A törlés gomb segítségével bárki sértőnek jelölhet egy hozzászólást. A sértőnek jelölt hozzászólások kisebb betűvel látszanak, és halvány piros a hátterük. Ha egy hozzászólásra 4 törlési igény érkezik eltérő IP címekről, az automatikusan lekerül az oldalról, azaz moderálásra kerül. A gomb után látható számok az eddigi törlési igények számát mutatják a moderálási limithez képest.


Hozzászólások

Nincsenek még hozzászólások!
Kapcsolódó képek
-