nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Kulturális hírek / A HK 10 éve oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
február 2021
előre
A HK 10 éve
Értékmentés, értékőrzés, hagyományápolás - a Lábatlani Helytörténeti Kerekasztal 10 évéről
Június 12-én ünnepi alkalomból gyűltünk össze Lábatlanon Nádasiné Balatoni Anna szép házának hűvös kertjében.
A megyében is egyedülálló közösség tagjai rövid összegzés, számvetés, némi nosztalgiázás okán fehér asztal mellett idézték fel találkozásaik, elhunyt tagjaik emlékét. De szó került a legújabb kutatási eredményekről, készülő munkákról is.
E napon volt a szervezet 10 éves és 6 napos, de az előzmények az 1985-ös Komárom Megyei Honismereti Füzetig nyúlnak vissza,- idézte a kezdeteket Nádasiné Balatoni Anna elnök asszonyunk. Ebben-, az akkor még a Hazafias Népfront támogatta kiadványban jelentkeztek honismereti kutatók pályamunkáikkal. Köztük az azóta elhunyt Balogh László Lábatlan község történetével, de díjazott volt a már szintén elment dr. Wagenhoffer Vilmos Máriahalom 18. századi története is. Mai oszlopos tagtársunk, Izsó Károly a bajnai-, fiatalok számára is szervezett honismereti szakkör munkáját ismertette benne, -több más írás mellett. A kiadvány 1992-93-as kötete volt az utolsó, melynek bevezetőjében id. Gyüszi László megfogalmazta, hogy „szeretnék átadni helyüket a fiatalabbaknak” E kiadványok publikációs lehetőséget teremtettek, integrációs alkalmat jelentettek a mai „örök fiatal” kutatók, helytörténészek számára is. A füzetek megszűnésével az e területen keletkezett űrt a József Attila Megyei-és Városi Könyvtár évkönyveinek helytörténeti rovata próbálta meg valamelyest betölteni,- a Lábatlani Helytörténeti Kerekasztal szakmai műhelye mellett.
A Lábatlani Helytörténeti Kerekasztal 2005. évi hivatalos megalapítását az első jelenléti ívvel és akkori fotókkal idézte fel vendéglátónk. Elmondta, hogy 2-3 éves programban gondolkodtak, s ők is a fiatalok bevonását tervezték, - amit úgy látszik nem kísért túl sok siker. Annál inkább siker koronázta a műhelybeszélgetéseket, az egyes-, alkalomról alkalomra váltott helyszíneken történt látogatások során megismert értékek közkinccsé tételét.
Tíz év alatt 29 településre látogattak el a kör tagjai, Bajnán több alkalommal fordulhattak meg a volt iskola igazgatóhelyettes- Izsó Károly aktivitásának köszönhetően.
Horváth István, (Tát) szintén tanárember megfogalmazása szerint Kátai Ferenc volt polgármester „ajánlására keveredett bele” a társaságba, ahol kiváló beszélgetéseket folytathattak Máriahalom, Tát, Sárisáp történetéről is. Mindig új témák merültek fel, új inspirációkat jelentettek ezek a találkozások. Mindenki hozott valami újat, jó volt, hogy a csapat össze tudott tartani.
Izsó Károly nagyon örült az első meghívónak, mint mondta ő sem gondolta, hogy ilyen hosszú és tartalmas programsorozat elébe néznek majd, de a találkozások meggyőzték a hosszabb szakmai együttműködés fontosságáról.
Érzelmektől sem mentesen utalt elhunyt tagtársunk Wagenhoffer Vili bácsi és Padányi Lajos „húzó erejére” a társaságban. Megemlítette, hogy előbbivel egyidős pedagógusokként jól tudtak együtt dolgozni, többek között a mára már országos rendezvénnyé vált „Viselet napja” szellemi megalapozásában. Ma is őrzi egy levelét, szellemi kapcsolatuk fontos dokumentumát.
E sorok írója kiemelte, hogy a Lábatlani Helytörténeti Kerekasztal pótolhatatlan és egyedi-, mással nem helyettesíthető szerepet tölt be az egész megye honismereti mozgalmában. Ezért megerősítette a társaságot abban, hogy a lassítás, az alkalmak ritkítása ellenére folytassák, folytassuk a közös gondolkodást, szellemi kapcsolatok építését, az értékmentő és érték teremtő-, hagyományápoló munkát.
Beszélgetésünk során előkerültek az aktuális témák is. Primusz Sándor a Lábatlani Papírgyár történetének nagy tudója, „élő lexikona” elmondta: gazdag és rendezett archívummal rendelkezik a gyár építésétől megszűnésig terjedő időszakban készült MTI-s és más fotókból. Kár, hogy nem tudja legalább egy részét publikálni.
Barakka Gábor (Süttő), a temető kutatásának legfrissebb eredményeiről számolt be. A temető védetté nyilvánításának, egy részének műemléki védettség alá helyezését célzó feltárásainak egyik legfontosabb dokumentuma, az 1756-ból származó-, ez ideig a legrégebbi sírkő napvilágra kerülése. Érdekessége, hogy fehér mészkőből készült, a környéken található „vörös márvány” hazájában. Szeptember végére meghívta a társaságot egy süttői találkozóra, ahol részletesebben megismerkedhetünk a feltárási munkákkal.
Gerecsei Zsolt lábatlani származású ácsi tiszteletes két érdekes és ellentétes hangulatú dokumentummal ismertette meg a társaságot. Az egyik a Tatai Református Egyházmegye 1920. május 26-i gyűlésén, 8 nappal Trianon előtt, az elnöklő lábatlani lelkész megrázó imádsága, melyben az ország megóvását kérte verses formában. A másik 100 éves adatokat tartalmaz Lábatlan és Bajót közös történelméről. Lábatlani cigányzenészek bajóti mulatságokon történő részvételét részletezi humortól sem mentesen.
Ezzel oldottabb hangulatú beszélgetésbe, sztorizásba ment át a találkozó. Sokáig idézgették közös munkáikat, emlékeiket, szellemi összetartozásuk momentumait.


Legközelebb ősszel találkozunk!

dr Horváth Géza

[ 2015.06.22. ]
MEGOSZTÁS:

Kapcsolódó képek
Gábor mesél
Beszámoló megalakulásról Lábatlan honlapján
Az alakuló ülés jelenléti íve
10. születésnapi ülés jelenléti íve
Pártoló tagokkal kiegészülve
A csoport
Hallgatóság
A képről elfoglaltság miatt hiányzik Óvári Zsuzsanna tanárnő és Horváth István táti kutató