nyitólap
webtérkép
mailküldés
keresés
vissza a főoldalra
Ön jelenleg a Városlakóknak / Aktualitások / Kulturális hírek / 31. Vándorgyűlés oldalon áll
Városlakóknak
Feliratkozás hírlevélre
Eseménynaptár
vissza
február 2021
előre
31. Vándorgyűlés
Kerekasztal: Tavaszi napsütéses időben a helytörténészek Gyermelyre és Gyarmatpusztára látogattak.
Helytörténeti Kerekasztal 31. vándorgyűlése 2010. ápr. 9. Tavaszi napsütéses időben a helytörténészek Gyermelyre és Gyarmatpusztára látogattak.

A gyülekező Bajna főterén volt. Néhány üdvözlő szó és fénykép elkészülte után indultunk Gyermelyre ahol Bokros Zsuzsa kalauzolt bennünket.
A csodálatosan szép fekvésű faluban megismerkedtünk annak rövid történetével:
Az első írásos emlék 1180 körüli oklevélből ismert. A veszprémi püspökséghez tartozott a falu egyik fele, a másik a vácihoz. Kettéosztottsága a középkorban végig megmaradt, lakóinak száma kb. 50 - 100 fő között lehetett.
Történetében az első név szerint ismert lakosának neve is fennmaradt az utókornak, egy birtokvita tanújaként.
Az Árpád-ház kihalása után Csák István a birtokos. 1526 után nem sokkal török támadás érte, valószínű már ekkor elpusztult a falu. Budai náhijehez tartozott, de hosszú éveken keresztül adóösszeírásokban nincs lakója a településnek. 1649-ben gróf Csáky László vásárolta meg, ekkor már nem volt néptelen.
Lakói nevükből ítélve valószínű, hogy felvidékről és az alföldről kerültek ide. Az 1755 -1788-as egyházlátogatási jegyzőkönyvek szlovák nyelvűekről és szlovák bibliáról írnak.
Református vallásúak lakták a falut, az egyházat 1674-ben említik először.
1681-ben már volt templomuk, ami deszkából épült. 1785 -ben kezdtek új templom építésére gyűjteni és 1785. október 17-én, le is rakták az új templom alapkövét. Egy évvel később már állt is a máig is fennálló kőtemplom, fatoronnyal a tetején. Később kőfallal vették körül a templomot és a parókiát is.

Rövid idő után Gyarmatpusztára indultunk, ahol Izsó Károly ismertette a kápolna történetét.
Gyarmatpuszta a gróf Sándor család birtoka volt.
Az 1880-as években gróf Sándor Vince és fia Móric - az ördöglovas -  híres ménesét, ló-tenyészetét és vadasparkját tartotta itt. Láthattuk a család mauzóleumát. A kápolnát 1774 -ben Sándor Antal építtette, harangját Pesten öntötték, ez ma is megvan. Az épületet 1879-ben újíttata fel Paulina. A kápolna egyhajós, nyeregtetős, kistornyos épület. Gótikus stílusú, az oltár stílusban nem egyezik vele, de művészi alkotás. A gróf Velencéből hozatta.
A padok barokk stílusúak és a 18. századból valók., az örökmécses sok kis üvegcséből áll. A szenteltvíztartók nagy tengeri kagylók. A miseruhák egyszerűek, de szépek.
A szőnyeg alatt van egy márványlap, amely a Sándor család ide eltemetett családtagjaik nyughelye.
A kápolnából átsétáltunk a vadászkastélyba, melyet most restaurálnak. A hatalmas erdővel körülvett szépen gondozott park és tó, méltó környezete a vadászkastélynak is.
Visszafelé Gyermelyen a katolikus templomot néztük meg kívülről, majd Bajnára vezetett utunk, ahol néhány földrajzi névvel ismerkedtünk, Csima, Ugrató-híd, (Sándor Móricról kapta nevét) Multó s Nyika.
A nap befejezése az Őrhegy alatti kisbirtokon (szőlő és présház) fejeződött be.
Szép emlékekkel térhettünk haza.
Bokros Zsuzsanna és Izsó Károly
[ 2010.05.26. ]
MEGOSZTÁS:

Kapcsolódó képek
-
-
-
-
-
-
-